oszniai piramisok – új történelem tankönyvek kellenek?
Előadás a könyvtárban

A Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re északra levő, Visoko város mellett, 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások. A munkálatokat kezdeményező és vezető bosnyák Semir Osmanagić feltételezése szerint megtalálták Európa legrégibb és legnagyobb piramisait.

Fényképfelvételek készültek a völgyet övező felszíni formákról, s ennek alapján ma már kilenc piramisalakzatot különböztetnek meg. Ebből ötnek neve is van: a Nap (Visočica), a Hold (Plješevica), a Sárkány (Bučki gaj), a Szeretet (Četnica) piramisa, és a Föld temploma (Krstac).

„Majdnem minden, amit tanítanak nekünk az ősi történelemről, az ember származásáról, a különböző civilizációkról és a piramisokról, hamis. A történelemkönyveket újra kell írni!”

Így kezdődött Szentesen, a Városi Könyvtárban január 26-án Arany László pedagógus, műfordító előadása a boszniai piramisokról, illetve bemutatta az erről szóló könyvet.

Ezt követően több érdekességre hívta fel a figyelmet, persze a témával kapcsolatban felmerűlő néhány kérdés megválaszolására ő sem vállalkozott.
– Geometriai és fizikai megközelítésben is jelleemezte a boszniai piramisokat. Földünkön a legmagasabbak, négy futbal pályányi területen helyezkednek el.
– Tökéletes a tájolásuk – a világ fő égtájai szerint
– jellegzetes földalatti alagúthálózatuk van
– Mágneses kisugárzással rendelkeznek, és energiát termelnek
– A három fő piramis egyenlő oldalú háromszöget alkot
– szólt arról is, hogy mára már nemzetközi megerősítéssel is bír a felfedezés.
– szoros kapcsolatban vannak a piramisok a magyarsággal (pl. rovásírás található néhány kőtömbön)

Ha mindez igaz, mégis hány tízezer évvel kell átírni az európai népek történelmét.

A piramisokkal kapcsolatos feltárások nyilvánosak, a konkrét területek látogathatók, a bosnyák turizmusnak jót tesz a felfedezés. Évente sok százezer ember érkezik a világ minden részéről az ásatásokhoz, hogy saját szemével láthassa az eredményeket.

Hozzászólások