Arany Jánosról – másképp

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia ezt az évet Arany János emlékévnek nyilvánította.

Ennek keretében a Szentesi Városi Könyvtár február 21-re meghívta dr. Reisinger János irodalomtörténészt, a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusát, aki „Ki nekünk Arany János ?” címmel tartott előadást.

Mielőtt az előadás címében feltett kérdésre válaszolt volna az előadó, beszélt a költő életének néhány érdekesebb részéről, majd rátért a válaszra.

Arany János a legnagyobb magyar epikus költő. Mint a balladák költője, hazánk sorsa alakulásának mély drámáiba is elvezetnek költeményei. Továbbá a Shakespeare művek legjobb magyar fordítója, nem véletlenül: ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. (Már fiatal korában jól beszélt több nyelven.)

Szólt arról is az előadó, hogy a kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője volt Arany. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is a műveiben.

Az előadás érdekes része volt, amikor az irodalomtörténész több, Arany János által írt „mondacsot” is elmondott.

Az is szóba került, hogy még az emlékév elején – az új kutatási nyomán – egy könyvet ad ki dr. Reisinger, amelyben Arany János életének 66 (ennyi évet élt a költő) érdekes momentumát ismerhetik meg az olvasók.

Hozzászólások