Az ezerarcú szecesszió
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2017/4/szecesszio.htm

Konferencia a Komor Marcell – Jakab Dezső tervezte Petőfi Szálló és Vigadó épületéhez kapcsolódóan

Szecesszió napjainkban címmel szervezett konferenciát a Komor Marcell – Jakab Dezső tervezte Petőfi Szálló és Vigadó épületéhez kapcsolódóan a szentesi önkormányzat a megyeházán.

A mintegy 13 előadás változatos megközelítésben mutatta be a szecessziós építészetet, kitérve helyi vonatkozásaira, azaz a felújítás alatt álló Petőfi Szállóra. Az eseményen Komor Marcell unokája, Székely Tamás is részt vett, s gyermekkori emlékeit megosztva közelebb hozta az építészpáros alakját az érdeklődőkhöz.

– Az ajtók kinyílnak, és a szentesiek birtokba vehetik az elsőként megújuló részeket. Az állványzatot leszedik a homlokzatról, és a ház utcai frontja kinyílik abban a formában, amelyet élő szentesi így még soha nem láthatott – tekintett a nem is annyira távoli jövőbe köszöntőjében Szirbik Imre. A polgármester úgy fogalmazott, már asztalon van a második pályázat, amely segítségével a szálló színházterme és a főbejárat is megújulhat. A konferenciát Schulz Péter, a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöke nyitotta meg.

A szecessziót a múlt század nagyon izgalmas időszakának nevezte, amely erős gyökeret vert hazánkban Lechner Ödön nemzeti szecessziós gondolataival. Ezt továbbvitte az ő tervezőirodájában kezdő Komor Marcell és Jakab Dezső. A közép-európai szecesszió jelentős építészeinek tervei alapján épült fel többek között a szabadkai zsinagóga és városháza, a marosvásárhelyi Kultúrpalota és városháza, a nagyváradi Fekete Sas palota és a budapesti Palace Szálló. Munkásságuk egyik jelentős korai alkotása a Petőfi Szálló és Vigadó. Egyebek mellett ezeket mutatta be előadásában Benárd Aurél egyetemi docens és Várallyay Réka.

A művészettörténész Székely Tamással (Komor Marcell unokájával) folytatott beszélgetése rávilágított, az építészpáros bár két különböző személyiség volt, de kitűnően együtt tudott működni. – Külön élték az életüket, de az alkotásban egyek voltak. Ez legyen minta, hogy csakis így lehet zavartalanul alkotni – fogalmazott lapunknak. Megosztotta a hallgatósággal, hogy nagyapja személye melegséget árasztott magából, amellett, hogy csodálatos humorérzékkel is rendelkezett. – Mai szóval azt mondanám, sármja volt. Szeretete erőt adott – mondta.

A folytatásban a szecesszió korának régészeti kutatásairól és eredményeiről, a műemlék közösségi terek belsőépítészetéről és magáról a „Petőfiről” is hallhatott a közönség. A konferenciát követően nyílt meg a Brüsszelt, Szabadkát, Komáromot, Budapestet és Torockót is megjárt, a magyar szecessziós építészetet népszerűsítő vándorkiállítás. A tárlatot Wittek Krisztina, Szentes főépítésze és Labádi Lajos főlevéltáros nyitották meg.

A Bagyinszki Zoltán fényképeivel színesített tablókból álló tárlat a Kárpát-medence területén található magyar szecessziós építészeti örökséggel bíró városok meghatározó épületeit vonultatja fel, hangsúlyozva azok európai és egyetemes értékét. A tablókon túl különböző térinstallációk, slideshow és egy épületmakett vezeti be a látogatókat a szecesszió világába.

Hozzászólások